random

Nem értem kit akarsz,
nem épp elég amit takarsz?

sötétség, fátyollal beborítasz.

aztán alig látok én előre,

egér méretűre nőve.

Nem is értem mit akarsz,

nem épp elég, hogy mindenemet zavarsz?

Te sem tudod kit szeretsz,

egyik pillanatról másikra kinevetsz!

aztán megbújsz a kis zacskódban,

füled farkad behúzva horrorban

fátylad óriásira szövöd,

majd saját ostobaságodat ki nem növöd.

mondd meg hát mi az értelme,

takarásod szégyene!

mi az ami szíved nyomja?

hadd vonjam be oltalmamba!

?!

Hát még vissza feleselsz te gyáva egér?

csak az odúdban vagy merész legény!

kihívlak én téged párbajra,

mindent eldöntő viadalra,

ott majd hamar kiderül...

Oohjaj hát nem látsz senkit te vén szatyor,

hiába átlátszó a fátyol te csak az orrodig látsz föl.

az odúmban én jól elvagyok,

minek harcoljak? hát buta vagyok?

Látszik nem ismered te az erényt,

hiába, egereknek nincs fölény.

akaratuknak nincs remény!

Akaratomról te ne beszélj,

mindjárt kimegyek én, ne félj.

elintézzük egyszersmind,

csak még várok valamit.